Az alvás funkciói felfedezik az éjszaka rejtélyét

Az álom egy alapvető biológiai funkció, amelyet minden ember életünkben tapasztal. Annak ellenére Életünk kb. Egyharmadát alváshoz töltjük, Még mindig sok rejtély van az alvás funkciói és annak előnyei körül az egészségre és a jólétünkre. Az a tény, hogy az álom az egész evolúció során fennmaradt, megmutatja nekünk, hogy funkcionálisan fontos. De az alvás természetét és funkcióit továbbra is számos vita tárgyalja, és különféle hipotéziseket javasoltak, amelyek kiegészíthetik egymást.

Ebben a cikkben feltárjuk néhány elméletet és tudományos felfedezést, amelyek az utóbbi években az alvás funkcióiról és annak mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásáról szóltak.

Tartalom

• Alvási funkciók
  • 1. Energiatakarékosság
  • 2. Test helyreállítása és javítása
  • 3. Memória konszolidáció és tanulás
  • 4. Érzelmi szabályozás
  • 5. Agyi hulladék kiküszöbölése
  • 6. Az immunrendszer fenntartása
• Mi történik, ha nem alszunk?
  • Bibliográfiai referenciák

Alvási funkciók

Az alvási funkciók nélkülözhetetlenek fizikai és mentális egészségünkhöz. Az egészséges és kiegyensúlyozott élet fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő minőségű minőség biztosítása. Az alábbiakban láthatja az alvó funkciókat:

1. Energiatakarékosság

Amikor alszunk, kevesebb energiát költünk, mivel amikor a napsütésben vagyunk (álom álom), van egy A vérnyomás, a pulzus, a légzési ritmus, az izomtónus, a testhőmérséklet stb. Mindez azt sugallja, hogy az alvás lehetséges szerepe az energia megőrzése lenne.

Az a gondolat, hogy a pihenés álom erősségét támasztja alá, hogy a kis emlősök sokkal hosszabb ideig, arányosan alszanak a nagy emlősökkel kapcsolatban. Olyan állatok, amelyek nagy igényt igényelnek a hőszabályozás és a mozgás iránti energia iránt, de kevés tartalékkal.

De hogyan magyarázhatjuk meg, hogy az álom alatt a nagy anyagcsere -költségek vannak? F. Snyder 1969 -ben azt sugallta, hogy a REM álom lehet olyan időszak, amikor több agyi aktiválás történik, ha figyelmeztetnie kell a lehetséges veszélyeket. Egyes fajok, hogy elkerüljék a lehetséges veszélyeket, amelyek magukban foglalják az alvásba való belépést, minden agy féltekén eltérő alvási mintát fejlesztettek ki. Például Delphin Tursiops truncatus, amelyben az egyes félgömb külön -külön alszik.

2. Test helyreállítása és javítása

Az alvás egyik legismertebb funkciója a test helyreállításában és javításában játszott szerepe. Alvás közben testünk különféle funkciókat lát el, például Szövetjavítás, a növekedési hormonok felszabadulása és a hulladéktermékek kiküszöbölése. Ezek a folyamatok döntő jelentőségűek a jó egészség fenntartásához és a betegségek megelőzéséhez.

Az alvás közbeni anyagcsere -sebesség azt jelenti, hogy a vigilben tartjuk azt, amelyet vigilban tartunk. A metabolikus folyamatok csökkentése a testhőmérséklet jellemzőjéhez is kapcsolódik.

Az alvásmentesség -tanulmányok azonban nem nyújtottak meggyőző bizonyítékot arra, hogy az álom szükséges a szervezet normális működésének fenntartásához, mivel ezekben a vizsgálatokban a szervezet nem fontos stresszválasza van. Ezenkívül egyrészt, Az alvásmentesség nem akadályozza az emberek képességét a testmozgás elvégzésére; És másrészt, megvan az a testmozgás, amely nem készteti az embert több órát (bár korábban aludhat).

Ő Az álom egy olyan folyamat, amelyben különféle anabolikus folyamatok kerülnek megadásra, amelyek megpróbálják kompenzálni a vigil fizikai és érzelmi kopását; Ez létfontosságú élettani igény lenne, alszunk, mert pihenni kell és visszanyernünk az erőt. Az a tény, hogy az alvás néhány időszakában hormonkibocsátás van, alátámaszthatja ezt a hipotézist.

3. Memória konszolidáció és tanulás

Az álom alapvető szerepet játszik a memória és a tanulás konszolidációjában is. Az álom alatt, Agy folyamataink és megszervezik a nap folyamán megszerzett tapasztalatokat és ismereteket. Ez lehetővé teszi az elménk számára, hogy szilárdabb és tartósabb kapcsolatokat hozzon létre a különböző fogalmak között, ami megkönnyíti az új információk emlékét és megértését.

Az emberek kevés fiziológiai hiányt mutatnak néhány napos nélkülözés után; helyette, Igen, az intellektuális képességek megváltoznak. Az alvásmentesség utáni időszak után megjelenhet észlelési és hallucinációk változásai.

A hosszan tartó alvásmentesség után az alanyok nagyobb mennyiségű REM álomot és mindenekelőtt a napot mutatják.

Az álom szükségesnek tűnik az agy normál működéséhez.

Számos tanulmány, különösen az állatokkal, megvizsgálta a REM álom és a kapcsolatot Tanulási és memória folyamatok, Különösen a következő megfigyelésekből:

• Kortikális deinkronizáció létezése
• Theta hipocampális ritmus megjelenés
• Megnövekedett véráramlás
• A fehérje szintézis növekedésének növekedése
• Egy bizonyos filogenetikai korreláció a REM álom és a fajok tanulási képessége között.
• Jelentős összefüggések létezése a REM álom, valamint az alanyok tanulási képessége és memóriája között.
• Aktiválás az alvás közben, a memória erős érzelmi komponensével rendelkező struktúrák, például a mandula.

A Karni és mások által 1994 -ben végzett kísérletben megfigyelték, hogy az alvás elmulasztása egy tanulási ülés után a következő napon a feladat rossz megtartását jelentette. Másrészt, a nap nélkülözése nem hozta létre ezeket a romló hatásokat.

Egy másik kísérletben azt is kimutatták, hogy a patkányok hippokampuszában rögzített agyminták, amelyek a nap folyamán egy labirintusban utaztak (ételekkel jutalmazták őket), nagyon pontosan reprodukálják, amikor a patkányok alszanak. Ez a kapcsolat annyira pontos lesz, hogy a kutatók elmondhatják, hogy a labirintus melyik részében lenne az állat, ha ébren lenne.

Néhány szerző, például f. Crick, hidd el ezt A Rem álom lehetővé tenné azoknak az információknak a memóriájának emlékét, amely számunkra nem hasznos, hogy nem kell megtartanunk. Másrészt más szerzők úgy vélik, hogy ez a nap függvénye lenne. Lehet, hogy az egyes időszakok eltérően járulnak hozzá a tanulási és a memória folyamatokhoz.

4. Érzelmi szabályozás

Az alvás és az érzelmi szabályozás szorosan rokon, és a jó szünet elengedhetetlen az optimális érzelmi egészség fenntartásához. Alvás közben az agy folyamatait és a nap folyamán élt érzelmi élményeket szervezi, lehetővé téve a jobb megértést és az érzelmi ingerekhez való alkalmazkodást. Az alváshiány viszont negatív hatással lehet az érzelmeink szabályozására és a stressz kezelésére való képességünkre. Ezután leírják az alvás és az érzelmi szabályozás közötti kapcsolat néhány kulcsfontosságú szempontját:

1. Érzelmi feldolgozás alvás közben: Alvás közben, különösen a gyors mozgás alvási szakaszában (REM), az agy feldolgozza és megszilárdítja a nap érzelmi tapasztalatait. Ez a folyamat elősegíti a negatív érzelmek intenzitásának csökkentését, és adaptívabb integrálását az érzelmi emlékezetünkbe. Ezenkívül a REM álom elengedhetetlen az érzelmi információk feldolgozásához és a stabil érzelmi emlékek kialakulásához.
2. Az alváshiány hatása az érzelmekre: Az alváshiány megváltoztathatja az érzelmi szabályozást és növelheti a negatív érzelmekre való hajlamot, például az ingerlékenységet, a szorongást és a szomorúságot. A tanulmányok kimutatták, hogy az alvásmentességű emberek hajlamosak nagyobb érzelmi reakcióképességet tapasztalni a negatív eseményekkel szemben, és alacsonyabb képességet élveznek a pozitív tapasztalatok élvezéséhez. Nehezebben kezelhetik a stressz kezelését és érzelmileg felépülését a káros helyzetekből.
3. Alvás és mentális egészség: Az alvás minősége és mennyisége szorosan kapcsolódnak a mentális egészséghez. A krónikus alváshiányt a hangulati rendellenességek, például a depresszió és a szorongás fokozott kockázatával társították. A korai alvási problémák kulcsfontosságúak lehetnek ezeknek a rendellenességeknek a megelőzésében vagy kezelésében.
4. Alvás és érzelmi döntéshozatal: Az alváshiány befolyásolhatja az érzelmi döntések meghozatalának képességét és a társadalmi helyzetek megfelelő értékelését is. Az alvástól megfosztott emberek nehezen tudják felismerni az érzelmeket másokban, és helyesen értelmezhetik az érzelmi jeleket a környezetükben, ami kevésbé empátiát és társadalmi készségeket eredményezhet.

5. Agyi hulladék kiküszöbölése

Az álom alapvető szerepet játszik az agyhulladék kiküszöbölésében, ami elengedhetetlen az agy egészségének és megfelelő működésének fenntartásában. Az álom alatt, különösen a lassú hullámok vagy a mély alvás alvási szakaszában, az agy aktívan elkötelezett a mérgező anyagok és hulladéktermékek kiküszöbölésére, amelyek a vigil óráiban felhalmozódnak.

Az agyi tisztítási folyamat kulcsfontosságú rendszere a Glinphathic System. Ezt a rendszert, amelyet 2012 -ben fedezett fel Dra. Maiken Nedergaard és csapata egy perivaszkuláris csatornák hálózatából áll, ahol a cerebrospinális folyadék kering. A glinfátiás rendszer "tisztító rendszerként" működik, amely kiküszöböli a hulladéktermékeket és a mérgező anyagokat az agyból, beleértve a béta-amiloidot és a tau fehérjéket, amelyek kapcsolódnak olyan neurodegeneratív betegségekkel, mint az Alzheimer-kór.

A glinfátiás rendszer működése az alvás közben hatékonyabb, több tényező miatt:

1. Az extracelluláris tér változásai: Alvás közben az agy extracelluláris tere kibővül, amely lehetővé teszi a cerebrospinális folyadék számára, hogy könnyebben és hatékonyabban keringjen a glinfátiás rendszer perivaszkuláris csatornáin keresztül.
2. A neuronális aktivitás csökkenése: A mély alvás során az agyi aktivitás csökkenése csökkenti az agy energiaigényét, amely lehetővé teszi, hogy több energiát szenteljenek a hulladék tisztításának és megszüntetésének folyamatainak.
3. A gliasejt aktivitásának változásai: A gliasejtek, például az asztrociták és a mikroglia sejtek, részt vesznek az agytisztítási folyamatban. Alvás közben ezeknek a sejteknek az aktivitása modulálódik, hogy megkönnyítse a hulladék eltávolítását.

6. Az immunrendszer fenntartása

Az álom hatással van immunrendszerünkre is. Az alváshiány gyengíti a védekezésünket, és hajlamosabbá tesz minket a fertőzésekre, a betegségekre és a krónikus rendellenességekre. Alvás közben a testünk citokineknek nevezett fehérjéket állít elő, amelyek kulcsfontosságúak a fertőzések leküzdésében és az erős immunrendszer fenntartásában.

Az alvás és az immunrendszer közötti kapcsolat számos szempontból alapul:

1. Citokintermelés: Alvás közben, különösen a mély alvás fázisaiban, a test citokineknek nevezett fehérjéket termel. Ezeknek a citokinek, például az interleucin-1 (IL-1) és a tumor nekrózis faktor Alfa (TNF-Alfa), gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítenek az immunválasz szabályozásában. A citokintermelés elengedhetetlen a fertőzések, a gyulladások és más betegségek leküzdéséhez.
2. Immunológiai sejtaktivitás: Az álom befolyásolja az immunrendszer különböző sejtjeinek, például a T -limfociták és a természetes gyilkos sejtek (NK) aktivitását is. Ezek a sejtek fontos szerepet játszanak az immunválaszban és a fertőzések és betegségek elleni védelemben. Alvás közben ezeknek a sejteknek az aktivitása modulálódik az immunfunkció optimalizálására.
3. Egyensúly az idegrendszer és az immunrendszer között: Az álom elősegíti az idegrendszer és az immunrendszer közötti megfelelő egyensúly fenntartását. Az alváshiány a stressz növekedését és a hypothalamus-hipofízis-szupranális tengely (HPA tengely) aktiválását okozhatja, ami az immunfunkció csökkenéséhez vezethet.
4. Helyreállítás és javítás: Az álom lehetővé teszi a test számára, hogy felépüljön és javítsa magát, ami elengedhetetlen az egészséges immunrendszer fenntartásához. Alvás közben a test különféle mobiljavítási és regenerációs folyamatokat hajt végre, amelyek elengedhetetlenek az erős és hatékony immunrendszer fenntartásához.

Az alváshiány viszont gyengítheti az immunrendszert és növelheti a fertőzések, a betegségek és a krónikus rendellenességek iránti érzékenységet. A tanulmányok kimutatták, hogy az alváshiány a citokintermelés csökkenésével és az immunsejtek működésének csökkenésével jár. Ezenkívül az alvásmentesség növelheti a fertőzések kockázatát, például a megfázást és az influenza, és negatívan befolyásolhatja a test azon képességét, hogy leküzdje a betegségek ellen, és felépüljön ezekből.

Mi történik, ha nem alszunk?

A Különböző kísérletek az alvásmentességgel jelezze, hogy ennek fontos szerepet kell játszania a test homeosztatikus rendszerében, a hőmérséklet -szabályozásban és az immunrendszer egyensúlyában, amely valószínűleg részt vesz kognitív funkciók.

Például megfigyelték, hogy a privát alvás patkányok 3-4 hétig meghalnak; Ha megfosztják őket a REM -től, akkor kétszer annyi időt élnek túl. A nélkülözés elején a normálnál többet esznek, állítólag nem fogynak le, de még mindig nem térítik vissza a kalória egyensúlyát, majd elveszítik a hőmérséklet irányítását, és gyengítik az immunrendszert is.

Mindenesetre az a tény, hogy az álom jelenségnek találjuk az emlősök és a madarak minden fajában, azt jelzi, hogy legalább részben részben, Ez fiziológiailag szükséges.

Az alvásmentesség hatása nem tűnik olyan drasztikusnak az emberekben, mint az állatokban. Az emberekben leírt egyik leglátványosabb eset az a fiú, aki tizenegy napot töltött alvás nélkül. A fokozatosan megjelent tünetek a rossz hangulat, szédülés és émelygés, memóriaproblémák, fáradtság és remegés érzése volt. Amikor úgy döntött, hogy alszik, tizenöt órán keresztül csinálta egymás után, majd huszonhárom három órát ébren tartott, hogy tíz órán át aludjon. Bármely előrejelzés ellenére nem voltak mellékhatások, és egy hét múlva az alvási ritmus teljesen normális volt.

Mennyi ideig tölthet egy alvó ember?

Ami biztonságos, az az, hogy az álom úgy tűnik, hogy fiziológiai szempontból szükséges a túléléshez és a jó agy működéséhez.

Bibliográfiai referenciák

• Alcánnara-Montero, a., & Alvaro, P. K -. (2017). Az alvás fontossága: az egészségügyi következmények. Las Condes Clinical Medical Magazine, 28 (5), 605-615.
• Diekelmann, S., És született. (2010). Memória alvásban: A memória konszolidációja alvás közben. Neurology Magazine, 50 (2), 103-110.
• García-García, F., Drucker-Colín, R., & Fernández-Mas, R. (2010). Alvás és a szinaptikus plaszticitás. Mentális egészség, 33 (4), 299-306.
• Guzmán-Marín, R., Soto-Rodríguez, S., Rodríguez-Velázquez, E., & Arias-Carrion, vagy. (2012). Álom és álom funkciók REM az emlékezetben. Mentális egészség, 35 (5), 359-364.
• Xie, L., Kang, H., Xu, q., Chen, m. J., Liao, és., Thiyagarajan, m.,… & Nedergaard, m. (2013). Az álom meghajtja az agy anyagcserét. Science, 342 (6156), 373-377.
• Besedovsky, L., Lange, T., És született. (2012). Alvás és immunfunkció. Pflügers Archiv - European Journal of Physiology, 463 (1), 121-137.