70 híres mondat a Petrarca -tól

Francesco Petrarca (1304 - 1374) egy híres költő, író és olasz tudós volt, és az első humanista a Reneszánsz Olaszország. Úgy ítélik meg, hogy Cicero leveleinek újbóli felfedezése a 16. századi reneszánszot jelentette.

Petrarca művei és gondolatai képezték a modern olasz nyelvmodell alapját, amelyet Pietro Bembo készített a 16. században. A Accademia della crusca Később támogatta Petrarcát, mint az olasz stílus modelljét. A reneszánsz alatt a Petrarca szonetteket utánozták és csodálták Európában, és a lírai költészet prototípusává váltak.

Legismertebb munkája a Énekeskönyv, eredetileg a nevével tették közzé Rime a Vita e rime -ben Morte de Madonna Laura -ban És ez az évek során bővült.

Az alábbiakban bemutatjuk Önnek egy gyönyörű listát az idézetekről és a mondásokról, Francesco Petrarca -tól, az a férfitól, aki szintén ismert, hogy az elsők, akik kijelentették a fogalmat Sötét korszak.

Híres Petrarca idézetek

Örültem a fejlődésemnek, megbántam a gyengeségeimet és dicsértem az emberi viselkedés egyetemes instabilitását.

Aki gyanújait könnyen megtévesztheti.

Az egyenlőség az undorítás anyja, a gyógymód fajta.

Az embernek nincs nagy ellensége, mint ő.

Az idős ember szereti a praktikusságot, míg a heves fiatalok csak a káprázatos vágyakozásra vágynak.

Büszke vagyok másokra, soha nem magamra.

Minél nagyobb leszek, annál nagyobb erőfeszítéseim lesznek.

A szerelem az emberiség legfelsõbb kegyelme.

Minden öröm a világon egy utas álom.

Aki rosszul beszél magáról.

Az erény az egészség, az alelnök a betegség.

Az események szomorúnak, kellemesnek vagy fájdalmasnak tűnnek, nem azért, mert valójában vannak, hanem azért, mert úgy gondoljuk, hogy vannak, és mert a fény, amellyel látjuk őket, a saját ítéletünktől függ.

A gazdagság parancsikonja az, hogy kivonjuk kívánságainkat.

Mert az erény csak örök hírnevet talál.

Mert bár én vagyok ennek a földnek a teste, határozott vágyam a csillagokból született.

A könyvek kedves szavakkal és tanácsokkal melegíthetik a szívet, szoros kapcsolatot létesíteni velünk, amely artikulált és él.

Amíg az élet a testedben van, az összes gondolatát a kezedben tartja.

A nagy hibák ritkán származnak a nagy elmékkel rendelkező férfiakból.

Gyakran nagyon kíváncsi voltam arra, hogy eljöjjünk ehhez a világhoz, és mi folytatódik az induláshoz.

Az egész életünkben az érzéseim és hajlandóságom ellen cselekedtem, mindannyian azt csináljuk, amit soha nem terveztünk, és amit el kellett tennünk, hagyjuk, hogy anélkül hagyjuk.

Könyörtelen erőfeszítés, mindent legyőzzen.

Mert az idők közötti halál kényelem, nem felháborodás, és aki jogosan meghalhat.

Egy gyönyörű haldokló egy életen át.

Visszatekinttem a hegy tetejére, amely magas könyöknek tűnt az emberi szemlélődés magasságához képest, gyakran nem egyesültek a Föld korrupciójába.

Az a hely, ahol nem vagy fontos, hanem csak az, amit ott csinálsz. Nem az a hely, amely elrontja téged, hanem te, aki megragadja a helyet, hanem csak azt csinálja, ami nagy és nemes.

Inkább inkább máskor születtem volna.

Aki finomítja az érvelését, fájdalomhoz vezet.

Öt béke ellenség él velünk: kapzsiság, ambíció, irigység, harag és büszkeség; Ha ezeket kiűzték, tévedhetetlenül élvezni kell az örök békét.

A gyanú a barátsági rák.

A halál egy álom, amely befejezi az álmunkat. OH! Hogy megengedjük, hogy felébredjünk, mielőtt a halál felébreszt minket.

És a férfiak megközelítik, hogy megcsodálják a hegyek magasságát, a tenger hatalmas hullámait, a folyók széles meghosszabbítását, az óceáni áramlást és a csillagok forradalmát, ám ők maguk nem tekintik ezt.

A halálban haragszik velem, és felállt az úton, mint egy fegyveres tolvaj, a kezében lévő csúcsgal.

Fagyasztom és égem, a szerelem keserű és édes, sóhajaim viharok, könnyeim áradások, eksztázisban és fájdalomban vagyok, emlékei vannak, és én magam száműzetésben vagyok.

Gondolod, hogy van -e olyan ésszerűtlen élő ember, hogy ha veszélyes betegséggel szembesülne, nem akarja, hogy visszaszerezze az egészség áldását?

Maradjon a saját útjaidon, és hagyjon engem az enyém.

A remény valami hihetetlen a büntetés rabszolgájára.

A halál ugyanolyan vágja az idő áldott szárnyait.

Mennyire irigylem, kapzsi föld, hogy megragadhatod azt, aki megölt engem, és távol maradjon a levegőtől és az édes arcától, amelyben egyszer békét találtam az egész háborúban!

Hogyan hozta a Fortune a felesleges biztonságot a Földre!

És könnyek hallanak a hárfában, amelyet játszom.

Nincs könnyebb terhelés, vagy kellemesebb, mint egy toll.

Maga az élet elég rövid, de az orvosok a művészetükkel tudják, hogyan lehet még rövidebbé tenni.

Semmi a halandó nem tartós, és nincs semmi édes, ami nem ér véget keserűen.

Eddig a szemed elsötétült, és túl sokat nézett ki, igen, túl sokat, a föld dolgairól. Ha ez örömet okoz neked, akkor mi lesz a kitörésed, amikor az örök dolgok felé nézi a tekintetét?

Milyen gyorsan követi a régi szenvedést egy kis öröm!

A nyelv puszta eleganciája a legjobb esetben egy üres elismerten előállíthatja.

Láttam Los Angeles lábnyomait a földön: A menny szépsége csak a világon jár.

A valóság mindig a híres nevek ellensége.

Mennyire nehéz megmenteni a kéreg a tudatlanság szikláinak hírnevétől.

Tiszteletesebb egy trónra emelni, amely egyben született. A Fortune az egyiket, az érdemeket megkapja a másiknak.

Az életünkön kívül, olyan szép látni, azzal a könnyedén, hogy elveszítheti az életét, egy nap alatt, hány év alatt felhalmozott fájdalommal és erőfeszítésekkel!

Menj, sírva a rímeimet, a kemény kőhöz. Melynek az én szerelmem, ott van kedvesem, és hívja neki, aki a mennyország szférájából beszél.

Milyen nevet hívok, szűz, nem tudom, mert a szemed nem a földből származik. És a Mortal inkább úgy néz ki, mint az arcod.

A vágy nem elég ..

Amikor a költő meghalt, macskája meghalt és mumifikált.

Lehet, hogy csak az a dicsőség, amit itt keresünk, de meggyőzöm magam, hogy amíg itt maradunk, ez helyes. Egy másik dicsőség vár minket a mennyben, és az, aki odaér, ​​még a földi hírnévre sem akarja gondolni.

Az ok beszél, és a harapások jelentése.

És még mindig élök, de a büntetés és megvetés során itt maradtam olyan fény nélkül, amelyet annyira szerettem, nagy viharban és gondatlan csomagolás nélkül.

Hol vannak az Agrippa által felállított számos konstrukció, amelyek közül csak a panteon marad? Hol vannak a császárok pompás palotái?

A floridai és a zöld korom elhalványult, és hűvösnek éreztem a tűzben, hogy a szívemben sétáltam, mert a hegy domboldalához közeledett a sír felett.

Ritkán a nagy szépség és a nagyszerű erény együtt él.

Lefagyasztom és megégetem az enyémet.

A könyvek a tanuláshoz, mások pedig az őrülethez vezettek.

Honnan tudod, szegény bolond? Lehet, hogy ott valahol valaki sóhajt a távollétedért; És ezzel a gondolattal a lelkem lélegezni kezd.

Behunyta a szemét, és az édes álomban a lábujjhegy szellemét fektette a szálláshelyéről. Őrült, hogy félelemmel zsugorodjon, ha haldoklik, mert a halál gyönyörűnek tűnt az arcán.

Sétáljon előre a múlt ragyogásával.

Az édes a halál, amely szeretettel ér véget.

A szégyen a hiúságok és a megbánás gyümölcse.

Áldott azok a szemek, amelyek látják, miközben élnek!

Jobb, ha a jót akarod, mint az igazság ismerete.

Arany, ezüst, ékszerek, lila ruhadarabok, márványokkal épített házak, elkészített gazdaságok, jámbor festmények, ketrecbe helyezett steeds és egyéb ilyen típusú dolgok változtatható és felületes élvezetet kínálnak. A könyvek örömet élveznek a csontvelőnek. Beszélnek velünk, konzultálnak velünk és csatlakoznak hozzánk egy megélhetési és intenzív intimitásban.

A világ öröme egy rövid álom.

Hogy megmondhassam, mennyi szeretet a szeretet, de kevés.

A gonosz és a tudatlan férfiak undorodása a zseni és az erény biztonságos jele.