A megközelítés, a családi terápia refluptechnikája

A Salvador Minuchin által a strukturális családi terápia keretében javasolt megközelítési technika egy olyan stratégia, amelynek célja a kezelés fenntartása a helyes úton, és a családi rendszer szempontjából kritikusabb problémákra összpontosítva.

Ez egy olyan módszer, amely megvan objektív prioritást élvez és határozza meg azokat a átalakításokat, amelyek szükségesek a családi relációs egészséghez. Ahelyett, hogy egyidejűleg minden olyan problémával foglalkozna, amely túlterhelhető és zavaró lehet, ez a technika kiválasztja a családi interakció bizonyos elemeit, és az adatokra összpontosít, amelyek relevánsak a terápiában.

Tartalom

• Mi a megközelítési technika és mi a célja
• Hogyan használják ezt a technikát
  • Példa eset
  • Referenciák

Mi a megközelítési technika és mi a célja

A megközelítési technika fő célja a család segítése Azonosítsa és összpontosítson a legkritikusabb problémákra vagy kérdésekre. Minuchin úgy vélte, hogy a leghatékonyabb változás akkor következik be, amikor a család képes a legsürgetőbb problémákra összpontosítani, majd a megoldásukon dolgozik. A megközelítési technika útmutatóként működik ehhez a folyamathoz, felépítést és irányt biztosítva a kezeléshez.

Ez a technika számos kontextusban hasznos. Különösen lehet Hasznos azoknak a családoknak, akik több problémával foglalkoznak, és nem tudják, hol kezdjenek. Azáltal, hogy a családi figyelmet a legrelevánsabb problémákra összpontosítja, a technika segíthet megakadályozni a túlnyomó érzést, amely néha kísérheti a terápiát. Ezenkívül a technika az is Segítsen olyan helyzetekben, amikor hajlamos eltérni a fő témától, vagy elkerülni bizonyos problémákat. Azáltal, hogy fenntartja a családi figyelmet a kezelt problémában, a terapeuta segíthet abban, hogy a terápia hatékony legyen.

A megközelítési technika, ha helyesen alkalmazzák, hatékony eszköz lehet a családi terápia irányításához és fenntartásához olyan úton, amely valószínűbb, hogy problémamegoldáshoz és a pozitív szisztémás változáshoz vezet.

Ezenkívül a cél az meggyőzve a családtagokat, hogy az általuk rajzolt "valóság térképe" kibővíthető vagy módosítható. Vagyis az a mód, ahogyan a család érzékeli és értelmezi a valóságát, megváltozhat, ami új lehetőségeket nyithat meg az interakció és a problémamegoldás szempontjából.

A terapeuta együttműködik a családdal annak érdekében, hogy az általa megadott adatokat a terápiás folyamat iránt érdeklődő témák szerint szervezze meg. Ezután prioritást élveznek a családdal való kezelendő kérdések. Ezután egy témát választanak ki és választanak, és elhalasztják azokat, akik - még akkor is, ha érdekesek - nem hasznosak abban az időben, hogy terápiás céljaikat. Végül egy családi interakciós sorozatot választanak, amelyben ez a kérdés önmagát nyilvánul meg, és terápiásán kezelhető.

A szisztémás családi terápia szerkezeti modellje

Hogyan használják ezt a technikát

A fókusz technika négy fő alkatrészen alapul:

1. Adatszervezés: A terapeuta együttműködik a családdal az általa nyújtott információk megszervezésében, a terápiás folyamatuk szempontjából legmegfelelőbb témák szerint. Ez a fázis magában foglalhatja a hasonló vagy korrelált problémák csoportosítását, a viselkedési vagy interakciós minták azonosítását, valamint a család hátterének és kontextusának megértését.
2. A témák rangsorolása: Miután az adatok szervezése után a terapeuta és a család együttesen döntenek arról, hogy melyek a legfontosabb kérdések. A prioritási lehetőségek segítenek a családnak megérteni, hogy mely kérdéseket kell először kezelni a pozitív változás előmozdítása érdekében.
3. A témák kiválasztása és utólagos elhelyezése: Még a prioritási kérdésekben is lehetnek olyanok, amelyek sürgősebbek vagy lenyűgözőbbek, mint mások. A terapeuta tehát egy olyan témát választ ki, amely mélyrehatóan foglalkozik, elhalasztva azokat, akik - még akkor is, ha érdekesek vagy relevánsak - abban az időben nem annyira kritikusak a család terápiás céljainak szempontjából.
4. A családi interakciós sorrend kiválasztása: A kiválasztott témával a terapeuta a családi interakció sorozatát keresi, amely tükrözi ezt a kérdést, és valószínűleg megközelíti a terápiát. Ez a megközelítés segít a családnak megérteni, hogy az interakciós minták hogyan járulhatnak hozzá a problémához, és hogy milyen változásokat hajthatnak végre a helyzet javítása érdekében.

Ennek a megközelítésnek nem az a célja, hogy merev legyen, hanem olyan keret biztosítása, amely segíti a terapeutát és a családot a problémáik navigálásában strukturáltabb és koncentráltabban. A megközelítési technika tehát a terápiás folyamat útmutatója, nem pedig a betűhöz be kell tartani, amelyet a betűhöz kell követni. A rugalmasság kulcsfontosságú, mivel minden család egyedi, és az, ami az egyiknek nem működik, a másiknál ​​nem működik.

Példa eset

Tegyük fel, hogy két szülőből, Ana -ból és Juanból, valamint két serdülőkori gyermekből, Carlosból és María -ból fognak kezelni egy családot. Terápiát kerestek, mert a szülőknek nehezen kezelik Carlos lázadó viselkedését, és úgy tűnik, hogy a visszahúzott Maria csendben szenved.

Az első ülésen a szülők az idő nagy részét Carlosról beszélnek: rossz osztályukról, a tekintély iránti kihívásukról és tiszteletlen hozzáállásukról. Kicsit beszélnek Maria -ról, de elsősorban annak szempontjából, hogy a csend és az elszigeteltség hogyan érinti a szülőket. Számos probléma van itt, és a család feszültsége tapintható.

A terapeuta, a megközelítési technikával, úgy dönt, hogy az első probléma, amellyel foglalkozniuk kell, a családon belüli kommunikáció. Noha a Carlos és a María konkrét problémái fontosak, a terapeuta azonosítja, hogy a család kommunikáljon és kezelje a konfliktust, az a mögöttes probléma, amely valószínűleg hozzájárul a gyermekek egyedi problémáihoz.

Aztán a következő ülésen a terapeuta irányítja a vitát a családban a kommunikáció felé. Amikor Carlos kihívást jelent, vagy a szülők csalódottak, a terapeuta átirányítja a beszélgetést arra, hogy hogyan beszélnek egymással. Tegyen fel olyan kérdéseket, mint "Hogyan érezte magát, amikor az apád/anyád ezt mondta neked, Carlos?"Vagy" Ana/Juan, miért gondolod, hogy Carlos így reagált erre a mondatra??"

Ilyen módon a terapeuta a megközelítési technikát használja a család "valóságtérképének" megváltoztatásához. Segít a családnak abban, hogy látja, hogy nem csak Carlos vagy María egyedi problémáiról szól, hanem arról is, hogy a család mint rendszer kezeli a konfliktusokat és a kommunikációt. Ez az új megközelítés ezután új módszereket nyithat meg a konfliktusmegoldáshoz és a pozitív változásokhoz.

A kezelés technikája a terápiában, mi és hogyan használják

Referenciák

• Camí, a. (2010). Strukturális családi terápia. Barcelona: Escola Itinere, Eduvic Cooperative.
• Camí, a. ET MINDEN (2019). Társadalmi -oktatási családi terápia. Szerkesztés. Elefteria. Barcelona